A könyvtár parkjában gyakran hallható egy kacagásra emlékeztető, klü-klü-klü-klü-klü kiáltás. Ha azt is leírjuk, hogy dobolás is hallható, valószínűleg sokan rávágják, hogy ez egy harkályféle. Valóban az! Ő a zöld küllő. Nevét sárgászöld színéről kapta. Hasa és begye világos, a fején piros sáv húzódik. A hím bajusza is piros, a tojóé viszont fekete, erről ismerhető fel.
Röpte surrogó, hullámzó.
A fiatal madarak arc-, torok- és begytollazata még sávozott.
Nem véletlenül zöld, hiszen gyakran látható a fűben, ahol főleg hangyákat keresgél. Olykor felemeli a fejét, szétnéz, majd folytatja az élelemszerzést.
A fákon is kopogtat, ahol a kéreg alatt megbújó rovarok, lárvák, bábok után kutat.A zárt állományú erdőket nem kedveli, de az ártéri erdőket, ligeteket, fasorokat, temetőket, városi parkokat igen.
A könyvtár parkjában évek óta láttuk már. Idén viszont fészkel is az egyik japánakác fánk törzsében, egy maga vájta odúban. Az odút több évig is használja, reméljük jövőre is itt fogja nevelni 5-7 fiókáját!
Természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
A zöld küllő leírása a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-picvir
Olvasásra ajánljuk:
Fotók: Nagy Márti Lőrinci, Lőrinci Városi Könyvtár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése